2012. augusztus 10., péntek

A Reggel

A legjobb reggel eddig. Az idő úgy hat óra körül. Talán kicsivel előbb. Az éppen felkelt nap a talpamat simogatja, de ha nem erőlködöm, hogy ezt lássam, hanem csak simán felfelszem a vízre, akkor a tiszta kék égen még a félhold látványa nyugtatja a tekintetem. Elnézem még egy darabig, aztán lefújom a pihenőt és úszom tovább. Ma először beúsztam a bólyáig. A parttól. Nehéz röviden megértetni. Ha apály van, akkor ugyan bejjebb vannak a bólyák, de mégis rövdebb a táv. Jó 50-100 métert lehet gyalogolni partja válogatja. Szóval teljes dagálykor a legnagyobb a táv. Még sosem úsztam le. A hatalmas hullámok közti vergődésem sosem volt elég rá. De ma minden más. Csendes, felhőtlen, tökéletes. A majdnem sima víztükör egyedül az ízében üt el a Balatontól, az érzés azonban ugyanaz mint a régi hajnali úszásoké. Persze mindehez öt körül kelni kell (ma ráadásul 4:20 lett belőle, nem tudom miért) aminek délután megvan a böjtje. De korán kelés nélkül a munkába nem ér oda az ember.

De kit érdekel a korán kelés. Olyan ritka együttállás a felhőtlen, széltelen, dagályos nyárvégi reggel... Ezért nem lehet mást tenni, csak feküdni a vízen és élvezni..

2 megjegyzés:

  1. (Irigy).

    Ehhez én gyáva vagyok, sajnos. De remek érzés lehet!

    VálaszTörlés
  2. Nem vagyok jó úszó, de szeretem a vizet. Mindig is volt úszóedzés (kiegészítő sportként),aztán reggeli uszodába járás a barátommal. Itt választhatok, vagy valamely fitness telep méredrgáa bérlete vagy a tenger. :)

    VálaszTörlés